Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A diszplázia megelőzési lehetőségei
A diszplázia, mint örökletes betegség elkerülése érdekében az egyik legfontosabb dolog a megelőzés. Akár mint tulajdonosok, akár mint későbbi tenyésztők lehetőség szerint ne vásároljunk olyan kutyakölyköt - különösena nagytestű ill. a diszpláziára hajlamos fajták esetén -, akinek a szülei (esetleg nagyszülők) nem voltak diszpláziára szűrve. A szülők diszplázia szűrésének eredményét (vagy annak másolatát) kérjük el a tenyésztőtől (akár csak a szülők törzskönyveit), ne elégedjünk meg a szóbeli tájékoztatással. Ha tenyésztők vagyunk, ellenőrizzük folyamatosan a tőlünk származó kölykök ill. tenyészkutyáink testvéreinek szűrési eredményeit is.A kölyökkutyát rendszeresen vigyük állatorvosi vizsgálatokra. Kérjük meg az állatorvost (ha külön nem vizsgálta), hogy vizsgálja meg a kiskutya járását, mozgását, szükség esetén vizsgálja meg csípőizületeit. A kölyökkutya táplálásánál kerüljük a fehérje ill. kalcium túladagolást (lásd. a diszplázia és a táplálkozás összefüggése). A kölykök mozgatása során kerüljük a túlterhelést, azaz ha elfárad, ne erőltessük a mozgást. Mindemellett a mozgásszegény életmód sem jó, mert a farizomzat ill. a csípőizületek normális fejlődése igényli a megfelelő mozgást. A mozgás intenzitását óvatosan lehet csak növelni, különösen a fél éves kor alatti (diszplázia előszűrésen még át nem esett) kölykök esetén lehet veszélyes a túlzásba vitt tréning. Fél éves korban minden nagytestű ill. diszpláziára hajlamos kistestű kutyát diszplázia előszűrésre kell vinni, hiszen a súlyos esetek nagy része ekkor már kiszűrhető. Az időben észlelt, klinikai tüneteket is mutató súlyos esetek nagy részében műtéttel (HMO) még megelőzhető a teljes csípőarthrózis kialakulása (lásd a diszplázia műtéti megoldásai). Nem beszélve arról hogy a középsúlyos esetek nagy részénél az ebben a korban felfedezett betegség további súlyosbodása csökkenthető a megfelelő gyógyszeres kezelés, a megfelelően átalakított táplálkozás és mozgásprogram segítségével.Mind fél éves kor előtt, mind a későbbiek során azonnal forduljunk állatorvoshoz, ha a kutyánk sántít, vagy bármilyen mozgászavart mutat. Egy éves kor után a fajta klubnak megfelelő időpontban csináltassuk meg a végleges diszplázia szűrést. Ne feledkezzünk meg róla, hogy a könyökizületi (elülső végtag) diszplázia majdnem ugyanolyan gyakori mint a csípődiszplázia. Ezért ha már csípő szűrésre visszük a kutyánkat, egyúttal kérjünk könyökdiszplázia szűrést is. Ráadásul egy bódításban - ennek megfelelően még kisebb kockázattal ill. kisebb költségekkel - megoldható a két szűrés, mintha később külön vissza kellene menni könyökszűrére.
A diszplázia szűrés eredményét beszéljük meg egy megfelelő szakemberrel (állatorvossal), aki segít majd értelmezni az eredményt. Így például az "enyhe diszplázia" tenyésztői minősítés esetén nem árt tudni, hogy az nem számít kifejezetten rossznak, sőt ezzel még az adott fajtánál tenyésztésre is javasolt lehet a kutyánk. Ha pedig kiderült, hogy súlyosan diszpláziás a kutyánk, ne essünk pánikba és keressük meg az állatorvosunkkal együtt a kutyánk számára legjobb felépülési lehetőséget. Ebben az esetben már érdemes speciálisan ortopédiával foglalkozó állatorvos segítségét kérni, akitől részletes tájékoztatást kapunk, hogy melyik az a műtét ill. kezelés, amitől a legjobb eredmény várható a kutyánk teljes értékű, fájdalommentes mozgása érdekében.

A tenyésztők, az állatorvosok és a tulajdonosok felelőssége
A diszpláziás kutyák tenyésztésével így a betegség terjedésével kapcsolatban a tenyésztők felelőssége a legnagyobb. A tenyésztőknek ismernie kell a tenyészkutyáik szüleinek ill. nagyszüleinek és lehetőség szerint a tenyészkutyáik testvéreinek szűrési eredményeit is, a tenyésztésre szánt kutyák kiválasztásakor. Ezt követően jóval a tenyésztésbe vétel előtt – hat hónaposan – el kell végezni a tenyésztésre szánt kutyák előszűrését, majd 12 hónapos kor után a végleges szűrését. Amennyiben a szűrési eredmények nem megfelelőek (középsúlyos ill. súlyos fokozatok), bármennyire is szép és ígéretes a kutya, bármennyire is sok eredménye van és „szép” a mozgása, annak tenyésztése nem etikus. Az ilyen kutyáknak nagyobb eséllyel születhet klinikailag diszpláziás, súlyosan sántító kölyke. Az enyhe diszplázia kategóriás, de tenyészthető kutyák esetében figyelni kell, hogy az enyhe minősítést kapott kutyát lehetőség szerint mentes kutyával fedeztessük. A született kölykök esetében pedig hat hónaposan kérjük meg a gazdákat hogy csináltassák meg az előszűréseket (ez egyébként a gazdák saját érdeke is). Kérjünk visszaigazolást ezekről az előszűrésekről, így tudjuk ellenőrizni az adott tenyészkutyánk örökítő képességét a diszpláziával kapcsolatban.Jogilag minden tenyésztőnek tudnia kell, hogy ha a kölyök eladásakor írásos szerződésben nem kötik ki hogy nem vállalnak felelőséget a diszpláziára, úgy peres esetben egy később diszpláziássá váló kölyök kutya esetében őket terheli a felelősség és adott esetben kártérítésre is kötelezhetők.Amit azonban minimálisan el kell követni minden tenyésztőnek, hogy legalább a tenyészkutyáikat meg kell szűretniük diszpláziára. Mivel azonban két mentes kutyának is lehet diszpláziás kölyke (lásd. a diszplázia genetikája), ezért érdemes – a tenyésztő saját védelme érdekében – a diszpláziára vonatkozó felelősség vállalásra is kitérni az adásvételi szerződésben.
Az állatorvosok felelőssége is jelentős, hiszen a betegséggel kapcsolatos tájékoztatást elsősorban tőlük várják a tulajdonosok. Mint ahogy az oltásokat is sorba megkapja a kölyökkutya, ugyan olyan természetesen érdemes hat hónaposan az előszűrést is megcsinálni, különösen az érintett fajtáknál (lásd. a diszpláziára hajlamos kutyafajtáknál). A megelőzés, azaz az előszűrés igen fontos állatorvosi tevékenység, hiszen ekkor már tanácsot tud adni az állatorvos a kutya további táplálásával, mozgatásával, későbbi tenyésztésbe állításával, esetleges gyógyszeres vagy műtéti kezelési lehetőségekkel kapcsolatban. Még nagyobb az állatorvos felelőssége a klinikailag diszpláziás, mozgászavart mutató, sánta kutyák esetében, hogy időben diagnosztizálja a betegséget. Ne csak klinikai tapasztalata alapján mondja ki a diszplázia diagnózisát, hanem készítsen röntgent vagy küldje olyan intézménybe, ahol meg tudják oldani a diszplázia röntgen vizsgálatát. Ezen kívül az állatorvosnak tájékoztatni kell a tulajdonost az összes gyógyszeres ill. műtéti lehetőségről, vagy - ha kell - kérje más, specialista állatorvos segítségét, amennyiben nem kifejezetten ortopédiával foglalkozik. A betegség nem megfelelő kezelése (terápia rezisztens gyógyszeres kezelés folytatása, vagy indokolatlan műtét elvégzése) ronthatja a kutya betegségből való felépülésének esélyeit. A betegséggel kapcsolatban felmerülő egyéb kérdésekre is az állatorvostól kaphatjuk meg a választ.
A gazdák felelőssége ott kezdődik, hogy tájékozódni kell a megvásárolt kölyök szüleinek diszplázia szűréséről. Meg kell kérni a tenyésztőt a szülők diszplázia bizonyítványának bemutatására, ne elégedjenek meg a szóbeli tájékoztatással. A kölyköt rendszeresen állatorvosi vizsgálatra kell hordani, ahol az állatorvos tájékoztatást tud adni az adott fajtában előforduló diszplázia gyakoriságáról, táplálkozási, mozgatási tanácsokkal látja el a tulajdonosokat, fél évesen pedig javasolja az előszűrést. A gazdák további felelőssége hogy elvigyék az előszűrésre ill. végleges szűrésre kedvenceiket. Az állatvédelmi törvény szerint a súlyos diszpláziás kutyák lehetőség szerinti ivartalanítására kell törekedni, hogy véletlen se örökíthessék a betegséget. A legfontosabb teendő a gazdák részéről, hogy kutyájuk sántasága esetén mihamarabb forduljanak állatorvoshoz. Abban a pillanatban, amikor úgy döntenek a gazdák, hogy befedeztetik kutyájukat, vagy fedeztetést vállalnak, máris tenyésztővé válnak, a tenyésztés és a tenyésztők összes felelősségével együtt.

A diszplázia és a táplálkozás összefüggése
A diszplázia kialakulása alapvetően genetikai okokra vezethető vissza. A genetikailag nem megfelelő csípőizületi alakulást öröklött kutyák esetében azonban a betegség kialakulásának mértékét ill. az ebből eredő klinikai tüneteket (klinikailag csípődiszpláziás kutya lásd. a diszplázia formái) a nem megfelelő táplálkozás jelentősen befolyásolhatja. Fontos tehát megjegyezni hogy a helytelen táplálkozás hozzájárulhat a betegség kialakulásához ill. a már meglévő betegség romlásához, de soha nem ez az alap oka a betegségnek. A két legfontosabb táplálkozással kapcsolatos hiba a fehérjetúletetés ill. a relatív kalcium túletetés. Mind a fehérje, mind a kalcium indokolt mennyiségénél ill. táplálékban lévő indokolt arányánál magasabb arányú etetése a hosszú csöves csontok túlságosan gyors, idő előtti növekedéséhez vezet. Az izületek lágyszervi alkotóelemei ill. az izomzat fejlődése nem képes követni a csontok túlzott növekedését. Ebből eredően laza izületi alakulás, izomzatbeli deficit, mozgás zavarok léphetnek fel, ideális alapot teremtve a betegség kialakulásához ill. romlásához. A kalcium és fehérjetúletetés mindemellett alapvetően hozzájárulhat más mozgásszervi betegségek kialakulásához is, mint például a csonthártyagyulladás, izületi porcleválások (OCD), könyökdiszplázia stb.A fehérje túladagolás elkerülése érdekében csak a kutyatápok csomagolásán előírt mennyiségű tápot adjunk kutyánknak a növekedés stádiumában. Ha ezen kívül mást is kap enni a kutya, az fehérjében (húsban) relatív szegény táplálék legyen ill. az a kevés fehérje (hús) jó minőségű legyen (pld. színhúsok). Az esetleges többlet táplálék fontos hogy rostban gazdag legyen (növényi rostok, rizs, zöldségek). A kalcium túladagolásának elkerülése érdekében ne használjunk külön csonterősítőket teljes értékű tápok mellett, mert az un. teljes értékű kutyatápok eleve nagy mennyiségű csonterősítőt tartalmaznak. Ugyancsak lényeges hogy ha vegyes táplálékot ill. nem teljes értékű kutya tápot ill. konzervet adunk kutyánknak csak törzskönyvezett, állatorvosoknál ill. állatpatikában kapható csonterősítőt használjunk kalcium kiegészítésül. A humán patikákban embergyógyászati célra használt csonterősítő porok és tabletták kalcium-foszfor aránya nem megfelelő a kutyák számára, ilyen termékeket soha ne használjunk. Ugyancsak fontos hogy a kalcium pótlásra használt csonterősítő tablettákat csak kúraszerűen szabad használni, de ne használjuk folyamatosan, hónapokon át, mert az kalcium túladagoláshoz vezethet. A tabletták napi adagjánál pedig inkább a dobozon ajánlott alacsonyabb dózist használjuk.
Az izületi porc egészséges fejlődéséhez további kétféle (porckopás gátló), állatgyógyászati forgalomban kapható anyag járulhat hozzá. Ezek a glukozaminoglikán ill. a kondroitin szulfát. Az előbbi számos állatgyógyszerben ill. állati táplálék kiegészítőben szerepel, különböző lehet azonban a koncentrációjuk ill. a felszívódásuk, az egyes készítményeket tekintve. Az utóbbi csak kevés állatgyógyászati készítményben szerepel. Ezek a porcépítő anyagok beépülve az izületi porcba fokozzák annak ellenálló képességét ill. javítják regenerációs készségét. Lehetőség szerint ezen készítmények esetén se használjuk a hasonló hatóanyag tartalmú humán készítményeket, mert felszívódásuk, hatékonyságuk nem pontosan ismert a kutyák esetében.

A diszplázia tünetei, jelei
A csípőízületi diszplázia fiatal korban észlelt tünetei esetén a kutya gyakran nehezen áll fel, sokat pihen, nem szívesen mozog, hamar elfárad. A mozgás során a hátsó lábakat vagy túl közel vagy túl távol (terpeszben) helyezi talajra, jellegzetesen "kacsázó" járással. A kutya csípő tájéka szögletessé válik. Futás közben a hátulsó lábak nyúlugrás szerűen egyszerre érnek talajt, nem pedig felváltva. Egy idő után valamelyik oldali lábon sántaság, szemmel látható bicegés jelentkezhet. Séta közben gyakran kattogó hang hallható a kutya lépései alatt. Előrehaladott esetben a combizmok elvékonyodnak, mintha "lefogyott" volna a kutya hátsó lába. A tenyésztők gyakran azt figyelik, hogy hason fekve hátra tudja-e nyújtani a kutya a lábait, mondván hogy ha így nyújtózkodik, nem lehet diszpláziás. Ez azonban így nem igaz, mivel sok diszpláziás kutya képes ilyen fekvésre, legfeljebb a súlyos csípőfájdalmakkal rendelkező klinikai betegeknél mondható hogy nem szívesen nyújtják hátra izületeiket. Idősebb korban a csípődiszpláziára az előbbiekhez hasonló tünetek mellett, az jellemző hogy a sok fekvés után a kutya nehezen, sántítva indul el, de egy idő után "bemelegednek" az izületek és esetleg időlegesen jobbnak tűnik a mozgás. A kor és az idő előrehaladtával a sántaság ill. a mozgászavar egyre súlyosabbá válik. Idős korban gyakran még gerincproblémák is súlyosbíthatják a mozgászavart.

A diszplázia kialakulása
A diszplázia genetikailag örökletes betegség. Tehát a diszplázia kialakulásáért felelős géneket öröklött úton „szerzi” a kutya megszületése előtt. A betegség kialakulása így eleve meghatározott, amit kisebb mértékben lehet csak később befolyásolni a megfelelő tartási, táplálkozási, mozgatási körülményekkel. A megszületés pillanatában a csípőizületek egészségesnek tűnnek, a genetikailag meghatározott kóros csípőalakulás csak a növekedés kapcsán jön létre. Ezért nem lehet közvetlen a születés után „kiválogatni” a diszpláziás egyedeket semmilyen vizsgálattal sem. A növekedés során először a csípőizületi lazaság alakul ki egy-két hónapos korban ill. ezt követően. Ez a túlzott csípőizületi lazaság már mérhető (pen-hip) és amennyiben tendenciáját tekintve romlik is, akkor jó esély van a diszplázia kialakulására. Fél éves korra már a súlyos, középsúlyos esetek egyértelműen kiszűrhetők röntgennel, tehát ez az az időpont amikor az un. előszűrést érdemes elvégezni. Az ebben a korban észlelt diszplázia további súlyosbodása még megállítható vagy csökkenthető progressziója gyógyszerek és megfelelő mozgatás mellett ill. a legsúlyosabb esetek csípőmegtartó műtéttel (háromszoros medencei oszteotómia) még korrigálhatók. Tenyésztői szempontból pedig mindenképp kell tudnunk már hat hónaposan, hogy mi várható a kutyánk csípőjét illetően, hiszen a kiállításokra, a későbbi tenyésztésbe vételre már ekkor gondolnunk kell. Fél éves kor után már komoly porckárosító hatása lehet az izület lazaságának, amennyiben az részleges ficamodáshoz is társul a kutya mozgása közben. Ebben az esetben ugyanis terhelés alatt a combcsontfej kimozdul oldalra és felfelé az izületi vápából, amely részleges ficamodás kezdetben izületgyulladást, később porckopásokat ill. porcfelrakódásokat (arthrózis) eredményez. Az izületgyulladáshoz izületi fájdalmak, sántaság ill. a combizmok lesorvadása társul. Egy idő után így kialakul a csípőizületi diszplázia végső formája, a porckopásokkal és porcfelrakódásokkal kísért teljes csípőizületi arthrózis.
A diszplázia genetikája

A diszplázia több gén által kódolt, rejtett öröklésmenetű (receszíven öröklődő) betegség. Abból eredően, hogy a diszpláziát több gén együttesen alakítja ki, sajnos nem lehet egyszerűen egy-két generáción keresztül folytatott szelekcióval eltüntetni a tenyészállományból. A diszplázia kiküszöböléséhez ezért több generáción keresztül folytatott tudatos szelekcióra van szükség. A másik probléma a rejtett (recesszív) öröklésmenet, amely következtében diszplázia szempontjából mentes állat is továbbörökítheti az egyik szülői ágról „rejtetten” örökölt diszpláziát, anélkül hogy nála kialakult volna a betegség. Ezért fordulhat elő hogy két mentes szülőnek is születhet diszpláziás kölyke. A természetes ragadozó populációkban a zsákmány elejtéséhez sokszorta nagyobb fizikális teljesítőképesség szükséges, mint amilyen terhelés a házi kedvenceket éri a mozgásuk, futtatásuk során. Ezért a természetes ragadozó populációkban az élelemért folytatott harc, több millió év alatt kiszelektálta a klinikailag diszpláziás egyedeket. Ehhez hasonlóan a futásra szelektált agaraknál ez a betegség a többi fajtához képest rendkívül ritkán fordul elő, de az ő esetükben is hosszú távú szelekcióra volt szükség (gyorsaságra szelektáltak a tenyésztés során). Az elmúlt évtizedek kutya tenyésztési trendjei sajnos nem a kutyák egészségét, hanem kizárólag az éppen divatos küllemi sajátságokat tartották a tenyészállatok elsődleges értékének. Ennek következtében a populáris kutyafajták esetében tragikus mértékűen emelkedett a diszpláziás egyedek aránya. Mivel a nagyszámú diszpláziás kutya főként csak tenyésztői értelemben volt diszpláziás (lásd. A diszplázia formái), tehát klinikai tüneteket (sántaságot) nem mutatott ezért tenyésztésük akadály nélkül folytatódott. Ezeknek a kutyáknak a kölykei között pedig egyre több súlyos mozgászavart ill. sántaságot mutató egyed született (klinikailag diszpláziás kutya lásd. A diszplázia formái). A kölykök sántasága a diszplázia kialakulási sajátosságai miatt (lásd. A diszplázia kialakulása) legelőször csak fél éves kor körül jelentkezett, amikor a kölykök már beilleszkedtek egy család életébe, esetleg tenyészteni szerették volna őket. E helyett drága gyógyszerekre, komoly műtétekre, kezelésekre, bizonyos esetekben pedig elaltatásra került sor. A tenyésztő pedig arra hivatkozott, hogy a kölyök szülei „milyen szépen mozognak”, mennyi eredményük van és hogy biztos a tulajdonosok nevelték helytelenül a kölyköt mert nem adtak elég „csodaszert” a felnevelés során. Az utóbbi időben az előrelátóbb tenyésztőknek mindinkább az egészséges kutyák tenyésztése kezdett a célkitűzésükké válni, a küllemi sajátosságok mellett. Ennek megfelelően több generáción keresztül rendszeresen szűrték a tenyészállományukat ill. azok kölykeit is és tudatosan kivették a tenyésztésből a tenyésztői szempontból diszpláziás egyedeket valamint azok ivartalanítását is kérték. Sajnos azonban sok felelőtlen tenyésztőt továbbra sem érdekel a tenyészállományuk diszplázia mentessége. (Akad olyan tenyésztő is aki „külföldről” összeollózott és saját maga által lefordított „cikkekből” ál-tudományos magyarázatait hirdetve még ideológiákat is gyárt, hogy miért nem kell diszpláziára szűretni a kutyáit.)

A diszpláziaszűrés
A diszplázia szűrővizsgálatára két okból kerülhet sor. Leggyakrabban a kutya csípőizületének vizsgálata miatt végzett un. előszűrés ill. a kutyatenyésztéshez szükséges un. végleges szűrés miatt kérünk diszplázia szűrést.A másik ok, amikor diszplázia vizsgálatot kérhetünk a kutyánk sántasága ill. mozgászavara lehet, ahol a diszplázia szűrést egy teljes sántaság vizsgálat előzi meg, ami alapján az állatorvos javasolhatja a diszplázia szűrést. A diszplázia előszűrését hat hónapos kor környékén végezzük. Ebben az életkorban – bár még a csípőizületek fejlődése nem fejeződött be – már egyértelműen iszűrhetők a súlyos esetek, ami mind a tenyésztés, mind a kutya további táplálása ill. terhelhetősége szempontjából lényeges. Bizonyos sántasággal járó súlyosabb klinikai esetekben a betegség ebben az életkorban történő műtéti kezelésével megelőzhető a csípőizületek szétkopása háromszoros medencei oszteotómiával (lásd - a diszplázia műtéti megoldásait).A végleges szűrést 12 hónapos kor után (illetve 24 hónapos kor után-FDB) végezzük. Az egyes kutyafajták esetében a fajtaklub dönti el, hogy pontosan hány hónap után fogadja el a végleges szűrést, de mindenképp 12 hónapos kor után.A végleges szűrés megléte az etikus kutyatenyésztés alapfeltétele. A diszplázia szűrését, az erre szakosodott állatorvosi rendelők, rendelőintézetek ill. állatkórházak végzik. (www.profivet.hu) Az ilyen állatorvosi rendelők szakosodását az jelzi, hogy az általuk készített szűrést milyen széles körben ismerik el a különböző tenyésztői szrevezetek ill. az egyes diszplázia bizottságok, diszpláziát bíráló egyesületek. A végleges diszplázia szűrés előtt tájékozódjunk róla, hogy az adott kutyafajta klub milyen szűrést fogad el, bár sok klub a hiteles helyen készült diszplázia szűrést is elfogadja ha nincs külön elfogadott diszplázia szűrő állomás címjegyzéke. Lehetőség szerint olyan szűrést kérjünk, amit külföldön is elfogadnak. A felvételeket vagy a bíráló egyesület ill. állatorvos vagy a kutya gazdája archiválja (ezt érdemes előzetesen megbeszélni). A bizonyítvány a gazda tulajdona. (Az egyik jól ismert hivatalos diszplázia szűrő állomás a Profivet Állatorvosi Sebészeti Központ Gödön, ahol bármilyen fajta hivatalos szűrése megoldható (www.profivet.hu).) A diszplázia szűrésre éhgyomorra kell a kutyánkat a kiválasztott állatorvoshoz vinni, ahol bódításban ill. altatásban történik a csípőizületi röntgenfilm elkészítése. Bódítás nélkül nem lehet értékelhető felvételt készíteni. Nem csak az állatok mozgása, hanem a farizmok reflexes kontrakciója is lehetetlenné teszi a valódi csípőalakulás röntgenes leképezését bódítás nélkül. A diszplázia szűrésre szakosodott intézmények egy részében viszont a vizsgálat végére már ébren vannak a kutyák. A vizsgálat időtartama 10-20 percet vesz igénybe. A vizsgálathoz a kutyát a hátára fektetik egy un. diszplázia vályúba, amely megtartja a kutyát vizsgálati pozíciójában. A csípőizületről készített röntgenfelvételen élesen és kontrasztosan kell látszódnia a csípőizületeknek, a felvételen láthatóaknak kell lenniük a párhuzamosan beállított combcsontoknak ill. a térdizületeknek is. A felvételeken szerepelni kell a felvétel azonosítási számának ill. az oldal jelölésnek. Ezek hiányában a felvétel nem hiteles. A felvétel elbírálását vagy az állatorvos végzi, vagy tovább küldi egy, a felvételek bírálatára szakosodott bizottságnak vagy egyesületnek. A legismertebb ilyen egyesületek a Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület és a Független Diszplázia Bizottság (FDB).

Ha a felvétel minősége, vagy a beállítása nem megfelelő, az említett egyesületek a felvétel megismétlését kérhetik. A bíráló egyesületek között egyesek (pld. FDB) csak a rendszerükhöz csatlakozott állatorvosok szűrését fogadják el. Ha a felvételt készítő állatorvos végzi a diszplázia értékelését, akkor arról helyben kiállított igazolást ad, amennyiben továbbküldi a felvételt kiértékelésre akkor az erről szóló bizonyítványt a kiértékelő bizottság juttatja vissza a tulajdonoshoz. Ezt érdemes előre egyeztetni, mivel ez utóbbi esetben a bizonyítvány készhez vétele csak hetekkel, szerencsétlen esetben akár több mint egy hónappal később történhet csak meg a szűrés időpontjához képest.

Ha azért kérünk diszplázia szűrést, mert sántít a kutyánk azt olyan intézményben tegyük, ahol egyben teljes körű ortopédiai vizsgálatot is végeznek, mivel nem biztos hogy a sántaság diszplázia miatt áll fenn(www.profivet.hu).

A diszplázia fokozatai
Amikor a diszplázia fokozatairól ill. az ehhez tartozó röntgen elváltozásokról beszélünk elsősorban tenyésztői értelemben vett diszpláziáról beszélünk (lásd. a diszplázia formái). Ennek megfelelően Magyarországon ill. Európában az FCI (Federation Cynologic Internationale) ajánlásoknak megfelelően öt fokozatot különböztetünk meg. A diszplázia szűrésről kiállított igazolásokon is ez az öt fokozat szerepelhet.
Mentes minősítést (HD-, A, -) kaphat a kutya ha a combcsontfej és az acetabulum (medence vápa) kongruens, az un. Norberg-szög 105 fok vagy nagyobb, az un. cranialis acetabularis perem ép, kerek lefutású, az izületi rés kerek lefutású, egyenletesen tág. ((Norberg féle szögnek a combcsontfejek középpontját öszekötő vonal és a combcsontfejek középpontját az elülső ill. dozalis acetabulum vonalának metszéspontjával összekötő vonal által bezárt szöget nevezzük.))

Majdnem mentes (vagy átmeneti forma) a minősítés (HD-/+,B) ha a combcsontfej és az acetabulum enyhén inkongruens, a Norberg szög 105 vagy nagyobb, esetleg kisebb 105 foknál de az izület kongruens.

Enyhe diszplázia a minősítés (HD+,C) ha a combcsontfej és az acetabulum inkongruens, a Norberg szög 100 vagy nagyobb, a cranialis acetabularis perem kissé ellaposodott, enyhe arthrotikus jelek lehetnek a combcsontfejen ill. combnyakon.

Közepes diszplázia a minősítés (HD++,D) ha kifejezett inkongruencia van a combcsont és a medencevápa között, a Norberg szög 90 foknál nagyobb, a cranialis acetabularis perem ellaposodott ill. arthrotikus jelek vannak a combcsontfejen ill. combnyakon.

Súlyos diszplázia a minősítés (HD+++, E) ha a csípőizület subluxált (részlegesen ficamodott), a Norberg szög 90 foknál kisebb, a cranialis acetabularis perem ellaposodott, a combcsontfej ellaposodott, deformált ill. kifejezett arthrotikus jelek vannak az izületben.
Fontos tudni, hogy általában a mentes, majdnem mentes és enyhe (!) kategóriák tenyésztése ajánlott, míg a közepes ill. súlyos kategóriákba tartozó kutyák tenyésztése nem etikus. Tehát a bizonyítványon szereplő „enyhe” diszplázia itt csak egy tenyésztői kategóriát jelöl, amivel még tenyészthető is a kutya. A klinikai értelemben vett diszplázia, tehát a diszpláziája miatt sántító kutyák esetében a betegség tüneteit enyhébb vagy súlyosabb formában mutató kutyák általában a röntgenkép alapján a súlyos, ritkábban középsúlyos kategóriákba esnek.

A diszplázia kezelési lehetőségei
A diszplázia, mint betegség (lásd. klinikai értelemben diszpláziás kutya, a diszplázia formái c. fejezetben) kezelési lehetőségei konzervatív ill. sebészeti (műtéti) megoldásokból állnak. A diszpláziát csak akkor kell gyógyszeresen vagy műtétileg kezelni, ha a betegség sántaságot, vagy mozgászavart okoz (lásd. a diszplázia tünetei). Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy valóban sántít-e a kutyánk ill. vannak-e csípőizületi fájdalmai, kérjük szakember (állatorvos) segítségét ennek megítélésére. Ebben a fejezetben nem beszélünk a tenyésztői értelemben vett diszplázia (lásd a diszplázia formái), azaz a sántasággal nem járó diszplázia további rosszabbodását megelőzendően használt porckopás gátló készítmények használatáról (lásd. a diszplázia megelőzése). Bármilyen súlyos is legyen a diszplázia, mint önálló mozgásszervi betegség, így vagy úgy (gyógyszeresen vagy műtétileg) minden stádiumában kezelhető. Ezért csak a diszplázia miatt nem szabad végleges elaltatásra (euthanasia) gondolnunk, bármilyen súlyosnak tűnik kutyánk sántasága.

A diszplázia műtéti megoldásai
A gyógyszeresen nem, vagy nem kielégítően kezelhető, súlyos fokú, klinikai tüneteket (sántaság) is mutató diszpláziás kutyák állandó csípőfájdalmának megszüntetésére különböző műtéti megoldások állnak rendelkezésre. Fontos tehát itt is kiemelni, hogy kizárólag klinikai tüneteket mutató (tehát a diszpláziája miatt sántító) kutyát szabad csak műteni. A csak tenyésztői értelemben vett diszpláziás, csípőizületi fájdalmasságot nem mutató kutyák (lásd. a diszplázia formái) indokolatlan műtéte műhibának számít.
A diszplázia műtétek alapvetően két csoportba sorolhatók. Az egyikbe az un. izületmegtartó műtéteket soroljuk, amely műtéteknek a lényege a kórosan fejlődött izületek eredeti anatómiai állapotba való visszaalakítása, megakadályozva ez által a csípőizületek újbóli ficamodását. Világ szerte az egyik legismertebb ilyen műtét a Háromszoros Medencei Oszteotómia (HMO) (lásd. később részletesen). Ehhez hasonló, de kevésbé gyakran használt műtéti megoldás még az un. varizációs oszteotómia ill. a DAR-arthroplasztika. A diszplázia műtétek másik csoportját az un. izület megszüntető műtétek képzik, amely műtétek esetén a nagyfokú izületi károsodás (arthrózis) miatt az izület megtartó műtétek már értelmetlenek. Ezekben az esetekben a csípőfájdalmak forrását jelentő, károsodott izületi felületek eltávolításával un. álizületet (combcsontfej reszekció) vagy mesterséges izületet (csípőprotézis) hozunk létre. A két legfontosabb izület megszüntető műtét a combcsontfej reszekció ill. a teljes csípőizületi protézis beültetés (lásd. részletesen később.) A régebben használt un. pectinectómiának nevezett diszplázia műtét (ahol egyszerűen egy combközelítő izom átvágására került sor) egyik csoportba sem sorolható az előbbiek közül. Mivel ennél - a tőlünk nyugatra fekvő országokban már nem használt - vitatott létjogosultságú műtétnél megmarad ugyan az eredeti (diszpláziás) csípőizület, azonban a csípőizület ficamodása is többé-kevésbvé megmarad.

A Háromszoros Medencei Oszteotómia (HMO)
Ezt az izületmegtartó műtétet azoknál a fiatal (5-15hónapos) kutyáknál végezzük, ahol az állandóan ficamodó csípőizületek izületi felszíne még ép, sem súlyos porckopások, sem súlyos arthrózisok (porcfelrakódások) nem találhatók, ill. a medence vápája megfelelő mély.
A műtét során a kórosan oldalra néző medencevápát a medencecsont három ponton való elfűrészelésével (oszteotómiájával) ráforgatjuk a combcsontfejre, úgy hogy az onnan többet már ne tudjon kiugrani (azaz ficamodni). Az így eredeti anatómiai helyzetbe, azaz diszpláziamentes állapotba visszaforgatott csontokat egy speciálisan erre a célra kialakított lemezzel rögzítjük pozíciójukban.
Az így kialakított egészséges csípőalakulás esetén már nem fog többet ficamodni az izület, így teljesen megállíthatóvá válik a további izületi porc károsodás ill. az arthrózis kialakulása.
A műtét utáni sikeres gyógyulás egyik alapvető kritériuma a műtét utáni fokozott mozgáskorlátozás betartása a gyógyulás ideje alatt. A mozgáskorlátozás nem megfelelő betartása esetén ugyanis meglazulhat a csontokat pozíciójukban rögzítő fém, ami érzékenységet okozhat, sőt nagyfokú lazulás esetén akár újbóli műtét is szükségessé válhat. A gyógyulási idő letelte után (három hónap), ha a pozíciójukban rögzített csontok már összeforrtak, ilyen lazulás már nem lehetséges.

A combcsontfej reszekció
A combcsontfej reszekció az egyik legrégebbi, ezért Magyarországon legelterjettebb izület megszüntető műtét. Ezt a műtétet a súlyos porckopásokkal ill. porcfelrakódásokkal kísért arthrózisos izületekkel rendelkező diszpláziás kutyák esetében alkalmazzuk.A műtét során a fájdalom forrásául szolgáló combcsontfejet eltávolítjuk az izületből és a combcsont vége és a medencevápa közé egy izom pólya csíkot ültetünk be, amely beavatkozás által egy fájdalom mentes, rugalmas kapcsolat (un. álizület) jön létre az izületet alkotó csontok között.
Az így kialakított álizülettel fájdalommentes, bár az eredeti izületi mozgáshoz képest korlátozottabb izületi mozgást tudunk biztosítani. Minél kisebb a kutya súlya és minél jobban fejlett a combizomzata (azaz nem sorvadt még le a betegség következtében) annál jobb a műtét hatásfoka, annál hamarabb és annál jobban fogja majd a műtétet követően használni a lábát a műtött kutya. A műtétből való felépülési idő - három hónap - alatt, leszámítva az első néhány hetet, külön mozgáskorlátozás nem szükséges. Ezzel szemben fontos szerepe van ebben az időszakban a műtött végtag megfelelő mozgatásának, a fizikoterápiának.

A teljes csípőprotézis beültetése
Ezt a műtétet is a súlyos porckopásokkal ill. arthrózisokkal terhelt csípőizületű diszpláziás kutyák esetében alkalmazzuk. A műtét során a súlyosan károsodott porcfelületek (combcsontfej ill. medencevápa) eltávolítását követően egy kifejezetten kutyák részére gyártott protézist ültetünk be az eredeti combcsontfej ill. medencevápa helyére. A protézis egy fém komponensű feji ill. nyaki részből és egy műanyag komponensű vápából áll, az eredeti combcsont fejnek és medence vápának megfelelően.
A beültetett protézis segítségével egy fájdalommentes és az eredetihez hasonlóan mozgatható csípőizület jön létre. A műtétet követően a kutyák általában hamar terhelik műtött végtagjukat. A HMO-hoz hasonlóan azonban ennél a műtétnél is kiemelt jelentősége van a műtét utáni mozgáskorlátozásnak, a műtét szövődménye lehet ugyan is a protézis lelazulása ami újabb műtétet tehet szükségessé. A csípőprotézis beültetése azokban az esetekben is jó eredményt hozhat, amikor a combizmok nagyfokú lesorvadása ill. a kutya nagy testsúlya miatt a combcsontfejezés már nem lenne alkalmas a diszplázia által okozott mozgászavar megoldására.

Bár egy orvos munkáját nem elsősorban a titulusai minősítik, mégis van pár objektív szempont, ami segíthet a műtétet végző állatorvos ill. intézmény helyes megválasztásában tulajdonosi szemszögből, mindamellett hogy ebben a kérdésben elsősorban a kutyánkat kezelő ill. a betegséget megállapító állatorvos véleményére kell adott esetben alapoznunk. A diszpláziaműtétet végző állatorvos esetén az előbbiek alapján előnyös lehet ha a kiválasztott sebészettel foglalkozó állatorvos kisállat klinikus szakállatorvos (az egyetemi diploma után megszerezhető szakdiploma).

Előnyös lehet ha a Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület tagja (ez jelezheti szakirányú érdeklődését), esetleg cikkei, előadásai ismertek. Előnyös lehet ha külföldi tapasztalatokkal (kongresszusok, tanulmányút stb.) rendelkezik, így ismeri az aktuális műtéti trendeket.

További előny ha megfelelő műtéti háttérrel (biztonságos altatógép, steril műtő stb.) ill. bentlakásos intenzív betegellátást is biztosító rendelővel ill. kórházzal rendelkezik. Amennyiben a kezelő állatorvosunk által megjelölt helyre küldenek minket diszplázia műtétre, nagy valószínűséggel ott biztosan jó helyen járunk, hiszen az állatorvosok általában nagy rálátással rendelkeznek az egyes sebészettel foglalkozó intézmények munkájára, mivel nap mint nap találkozhatnak a régebben ott operált betegeikkel. Ha a saját kezelőorvosunk szeretné a műtétet elvállalni, de nem kifejezetten diszplázia műtétekkel foglalkozik, nyugodtan megkérdezhetjük, hogy milyen gyakran végez ilyen műtétet ill. hány ilyen műtétet hajtott végre és milyen eredménnyel? (Ez a kérdés nem szabad, hogy kényelmetlenül hangozzék sem tulajdonosi, sem állatorvosi részről nézve.)

http://www.diszplazia.hu/index.html

www.profivet.hu

vissza

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

fifa 15 moddingway mod update скачать торрент

(garneupl, 2018.03.30 20:28)

Мне не понятно

---
Полностью разделяю Ваше мнение. В этом что-то есть и мне кажется это очень хорошая идея. Полностью с Вами соглашусь. скачать fifa 15 обновленную, fifa 15 на ps2 скачать торрент а также <a href=http://15fifa.ru/>официальный сайт ea sports</a> скачать игры на псп fifa 15